Gumicserére tanítani a lányokat

Mint minden lányos apukának, nekem is meg kell küzdenem azzal a feladattal, hogy nincs olyan, aki a férfiaknak való munkákban segítsen nekem. A feleségemet minden főzésnél körbeugrálja két általános iskolás lányunk, és kérdezi, hogy mit tudnak segíteni, de fűnyírásnál vagy valaminek a megolajozásánál én mindig egyedül maradok. Hogy ezen végre változtassak, kitaláltam, hogy megkérem a lányaimat, segítsenek nekem lecserélni a nyári gumikat.

Talán még soha nem is volt ott Anna és Zsófi semmilyen autószerelési feladatomnál, így az élmény mindenképpen új lesz nekik. Abban persze nem reménykedtem, hogy sokat fognak segíteni – nem is engedném nekik, hogy valamilyen veszélyesebb dologhoz hozzányúljanak –, de legalább ha már figyelmesen végighallgatnak, és egy betekintést kapnak a fiúk feladataiba is, tanulnak belőle valamit.

A legveszélytelenebb feladattal kezdtük, és még a fenn lévő nyári gumikon megnéztük azoknak a típusát: „225 50 R18” olvasták föl nekem ketten együtt az abroncson található feliratot. Gyorsan elmagyaráztam nekik, hogy minden autógumin található egy hasonló felirat, és ezek a számok a különböző méreteit jelentik, ami alapján tudjuk, hogy mit kell venni, hogyha valamilyen probléma történik vele. Ennél részletesebben nem mentem bele, hisz nem sok értelme lenne azt is elmagyarázni, hogy mit jelent az oldalfal-magasság vagy a futófelület-szélesség, inkább csak azt szerettem volna, ha látják a folyamatot.

Szerencsére a gumikat már előre megrendeltem a https://gumidiszkont.hu oldalról, akik házhozszállítással el is hozták hozzánk már korábban. Direkt kértem most ezt a módszert, és nem mentem érte a telepre, hogy ők szereljék fel, mert meg akartam nézni a lányokkal, hogyan történik egy ilyen. Ezért még múlt héten megrendeltem őket, és jó pár napja letakarva várják letakarva a garázsban, hogy használatba vegyük őket.

Megmutattam a téli gumikat a lányoknak is, és megnéztük, hogy tényleg ugyanazok a jelzések szerepelnek rajtuk, így biztonságosan felszerelhetjük őket.

Mivel az autót már biztonságosan megállítottam, a csere első lépése a csavarok meglazítása volt: enélkül nem tudnánk leszedni a nyári gumikat, és ez még egy olyan dolog volt, aminél nekik is megengedhettem, hogy kipróbálhassák az erejüket. Persze nem mentek sok mindenre, végül én voltam az, aki elvégezte ezt, de legalább látták, milyen erő kell hozzá.

Az emelőbak behelyezésén nagyon ámuldoztak, de ezután már nem engedtem olyan közel őket, és a többi feladatot én végeztem, így hamar elunták a dolgot. Mire a negyedik téli gumi is felkerült, és az összes nyári gumit letakarva beállítottuk a garázs hátuljába, nagyon szívesen mentek volna máshova, úgy döntöttem, egy kis sztorizgatással próbálom még megszerezni a figyelmüket.

Ezért végigtapogattuk az összes frissen felszerelt abroncsot, hogy megnézzük, mennyire kemények, és megkérdeztem őket, hogy szerintük kell-e még beléjük levegőt pumpálni. Anna azt mondta, hogy nem, Zsófi pedig azt, hogy igen. Ezután megnéztük a nyári gumikat is, és akkor már világosan látszódott, hogy azok sokkal laposabbak. Elmagyaráztam nekik, hogy mivel a téliket most vettem a https://gumidiszkont.hu-ról, így azoknak nem kell pumpálás, de amiket egész nyáron használtam, azoknál reális, hogy szükség lesz rá.

Az pedig, hogy az autógumikban megfelelő legyen a légnyomás, nagyon fontos dolog. Lehet bennük túl kevés levegő, ami nehezebbé fogja tenni az autóvezetést, mert könnyebben mennek a kerekek más irányba, mint ahogy azt a sofőr akarja. Könnyen előfordulhat ilyenkor például az, hogy egy kanyarban a kocsi nem fordul, hanem egyenesen továbbcsúszik oldalra – ezzel a gondolattal már sikerült őket jól megnevettetnem. Igaz, a téma nem olyan vicces, de így talán jobban megmaradnak bennük a nem megfelelő kerékgumi veszélyei.

Ha túl sok levegő van benne, akkor pedig nagyon meg lesz terhelve: ilyenkor olyan, mint egy jól felfújt lufi, és amellett, hogy ugyanúgy nehezebb irányítani az autót, még hamarabb el is fog romlani, ezért nem szeretjük.

Emiatt fogom elvinni majd a tél végeztével a nyári gumikat egy benzinkútra felfújatni, hogy a lehető legkészültebben várjuk majd azt a napot, amikor újra azokat kell visszaszerelni. Mondtam nekik, hogyha érdekli őket, újra megmutathatom nekik az egészet akkor is, és a felfújásra, ellenőrzésre is velem jöhetnek. Ebbe szívesen beleegyeztek, de utána azért láttam már rajtuk, hogy örömmel szaladtak vissza a feleségemhez, hogy megkérdezzék, nála nincs-e valami segíteni való.