Hétvégi randevú, és a bukósisakok…

food-712666_640Alig vártam, hogy végre elteljen a tegnapi nap, és beszélhessen Annával a barátnőmmel. El kellett, hogy meséljem neki a hétvégi randevúm eredményét.

A randevúzás

Már egy éve, hogy egyedül vagyok, mint szingli. Laci a volt párom nem éppen a legjobb partner volt, ma már tudom. Persze akkor ezt nem így gondoltam, de ma már mindent másképpen látok…

A barátnőim kezdtek el nyaggatni pár hónap után, hogy ne legyek már besavanyodva, és ismerkedjek…de nem olyan könnyű, hiszen mégsem írhatom ki a homlokomra, hogy hello, egyedül álló vagyok, partnert keresek.

Az internetes ismerkedés sem az én világom. Mit nézzek rajta, hiszen mindenki olyan képet tesz fel, amilyet akar, bárkiről, és minden szépet, és jót írhat…így inkább ezt most kihagynám.

Kérdem én, olyan könnyű ismerkedni? Ez nem csak úgy megy, hogy ma holnap összeszedek valakit.

Az élet

Nem csak a kapcsolat keresésről szól az életem, hiszen attól még, hogy egyedül maradtam, van más teendőm is. Élnem  kell, dolgoznom, fenntartani magamat…

Ma már odáig eljutottunk, hogy eljárok szórakozni, így el nem zárkózom a lehetőség elől, hogy találjak egy párt magamnak, de görcsölni sem fogok rajta.

Az egyik ilyen szórakozó helyen ismerkedtem meg Lacival is. Sokszor nyaggatott, hogy adjak neki egy lehetősége, és menjünk el vacsorázni egyet.

A vacsora

Készültem az estére. Nem túl nagy erőfeszítésekkel, csak szolid sminket tettem fel, és egy egyszerű ruhába bújtam bele.

Este hétre beszéltünk meg egy találkozót a város szívében egy étteremben. Mind ketten pontosan érkeztünk. Kellemes hely, és olyan kis csendes, pont alkalmas arra, hogy jobban megismerjük a másikat.

Az étlap tanulmányozása után rendeltünk, és kényelembe helyeztük magunkat. Egy pohár finom vörösbort kértem, az úgy jól is fog esni a vacsora mellé.

A vacsora közben igyekeztünk több mindent megtudni a másikról…Hát nem tudom, hogy mit mondjak Annának. Nekem annyira nem sikerült kiismernem Lacit. Folyton beszélt magáról, nem is azzal volt a gond, hanem csak egy dologról. Nem is nagyon mesélt másról, mint a motorozásról, bukósisakokról…ennél azért többre voltam kíváncsi.

A reggeli kávé mellett sokat nem tudunk beszélni a történtekről, de megbeszéltük, hogy ebédnél folytatjuk majd, és mindent elmesélek pontosan. Nem tudom, hogy lesz e folytatása a vacsorának, mert engem annyira nem villanyozott fel a helyzet. Mindegy, el nem zárkózom, előbb vagy utóbb csak rám talál a nagy ő is.