Az alkoholizmus a gyerekekre lehet a legnagyobb hatással

A mai történet szerencsére nem Annáról és Zsófiról vagy a mi szűk családunkról szól (mielőtt rákérdeznétek egy kommentben, tényleg nem!), hanem egy ismerősömről, aki sajnos nincsen egyedül: rengetegen szenvednek alkoholizmusban ma Magyarországon. És míg nagy fókusz esik a szülők párkapcsolatára és a családi erőszakra, sokszor a gyerekekre a kis gyerek, kis baj, nagy gyerek nagy baj alapon kevesebb figyelem terelődik. Tudjátok, amikor ilyen témákba vágok bele, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy a nagynak tűnő gondok az életünkben is valójában apróságok csak mások bajaival összemérve: és most nem Dél-Szudánról vagy Eritreáról beszélek, hanem Magyarországról!

Az ismerősöm, akit nem akarok név szerint megnevezni, sajnos nemcsak a konzervatív becslések szerint alkoholista, hanem ez a betegsége kihatással van a saját, a párja és a gyerekei életére is. Neki most egy egy éves lánya és három éves fia van. Túl nehéz arról írni, hogy mennyire megkeseríti mindnyájuk életet ez a kórság és nem is ezért kezdtem el ezt a cikket, hanem azért, mert a barátnőm, aki ennek az ismerősnek a felesége, talált egy újszerű segítséget: mindnyájan bízunk benne, hogy ez végre megoldja ezt a tarthatatlan helyzetet!

Úgy hívják, hogy Felépülők Családi Felépülési Központ. A névnek két jelentése is van: egy család hozta létre, amely maga is felépült az alkoholizmusból, és családoknak is segítenek. Ez egy alkohol elvonó szanatórium, de nemcsak egy a sok közül, amelyet az állam menedzsel, hanem egy privát intézmény, amely több féleképpen is segít az ide érkezőkön. A kezdetek az állapotfelmérés, az egyéni konzultáció és a családi konzultáció lehet, míg a nehéz esetkben (ide tartozik a meg nem nevezett ismerősöm is) a 28 napos bentlakásos program érheti el a legnagyobb eredményeket. Ez egy összetett termék, amely magában foglalja az utógondozást is, és a szállást, étkezést és még a külső programokat is. Azt gondolom, hogy ez lehet a megoldás az ismerősömnek. Sokat utánaolvastam az egész programnak és azért osztom meg itt, mert ha az ismerősnek segít, talán másnak is fog, aki a környezetemben ezzel a betegséggel találja szemben magát.

Ami engem megfogott ebben, az volt, hogy egy család hozta létre és irányítja a központot, akik sajnos a saját bőrükön tapasztalták meg az alkoholizmus pusztítását. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg empátia jön a családtól, amelyikben két gyermek: egy fiú és egy lány, mint nálunk, átesett a destruktív, szörnyűségektől sem mentes éveken. Biztosan nehéz lehetett mindezt megosztani, de a honlapon (sőt, több TV műsorban és rádióban és nyomtatott sajtóban is) megosztották a saját, sokszor a szemembe könnyeket csaló történetüket. Hogyan lépett a fiú apja nyomdokaiba és kezdte el a kontrollálatlan ivást már kiskamasz korában, általános iskola felső tagozatban, amikor az apa alkoholizmusa a hétvégek mellett a már hétköznapokat is megkeserítette.

És el tudod olvasni a honlapon, ahol találsz linkeket a TV műsorokra, cikkekre, rádió adásokra, hogy el tudd érni a teljes történetüket és ha ilyen helyzetbe kerülsz vagy egy ismerősöd, segíthetsz nekik, ha megosztod ezt a lehetőséget. Ha az ismerősöm valóban akarja a változást, küzdeni fog érte és beleesik abba a 70-75%-ba, akik sikeresen hagyják maguk mögött az alkoholizmust, akkor az ő életük sokkal jobb lesz, mi is szívesen, gyakran találkozunk majd velük és bizton mondhatom: ez nem csak egy alkohol elvonó szanatórium a sok közül…