A nyelvvizsgám miatt angolul tanulok. Igaz, nyelvi előkészítőre járok, de az angoltanáraim, hogy finoman mondjam, nem állnak pedagógiai szempontból a helyzet magaslatán. Elég az hozzá, hogy a harmincöt fős osztályból, heti tizenöt angol órával a hátunk mögött, ketten megyünk nyelvvizsgázni három év intenzív nyelvtanulás után. A többiek nem állnak azon a szinten, hogy elmehessenek még a vizsgára.

Ehhez azonban a nap minden percében angolul fogyasztok tartalmakat. Filmeket eredeti nyelven, angol felirattal nézek, csak angol számokat hallgatok, és könyveket is, ha tehetem, angolul olvasok. Hemingwayt meglepően könnyű megérteni eredeti nyelven is. Sőt, a múltkor unalomból lefordítottam egy harmincperces interjút a kedvenc énekesemmel, aki ráadásul ír szülőktől származó brit, tehát az akcentusa enyhén szólva sem egyszerű, mert nem úgy hangzik, mint amit órán tanítanak. A „now” szót például nem úgy ejtik, mint ahogy tanítják, tehát úgy, hogy „náo”, hanem így mondja: „naj”. Szóval ez is egy jó kihívás, közben pedig érdekes nyelvi fordulatokat, új kifejezéseket, akár szlengese szavakat is megismerhetek. Erre szerintem nagyon jó ez a tanulási módszer.

Egy időben hirdetéseket is olvasgattam, hátha valaki vállal angol tanítást a közelben. Sajnos csak elég drágán dolgoztak, így végül maradtam az autodidakta módszernél, de sok érdekes dolgot láttam. A kiéhezett, negyvenes nők és férfiak apróhirdetésein túl láttam például egy magánnyomozó hirdetését is. Ezen annyira meglepődtem, hogy elkezdtem keresgélni a magánnyomozó iroda árakra, hogy vajon mennyiért vállalnak ügyeket. Amit én találtam, az bíztató volt, ugyanis azt írták, hogy van egy alapszerződés, és tovább pedig az ügy bonyolultságától, a ráfordítási költségektől, a feladat idejétől függ, hogy mennyibe kerül. Nyilván, egy ilyen összetett szolgáltatásnak nincs fix ára. Gondolom, hogy nem lehetetlen kifizetni, de azért azt látni kell, hogy ez eléggé összetett, komoly szellemi munkát igénylő szolgáltatás, ha figyelembe vesszük a jogi hátterét is a dolgoknak. Ugyanis, ha illegális dolgok után nyomoztatunk, pénzügyi csalások után például, akkor ezeket a tárgyaláson bizonyítani is kell. Így tehát a detektívnek tudnia kell azt is, hogy mikhez férhet hozzá, és hogyan használja fel a bizonyítékokat úgy, hogy az a bíróságon is elfogadható legyen.

Nem hittem volna, de az angol tanulásból végül ilyen dolgokra is rábukkanok. Hiába, én nagyon szeretek tanulni, új dolgokat megtudni a világról. Például a magánnyomozó iroda árakat. Már csak ezért is megérte. Ha egyszer ilyesmire lenne szükségem, én nem fogok habozni.