Sok oldalon keresztül tudnék mesélni arról, hogy milyen volt két hétet másodéves egyetemistaként Angliában tölteni. Természetesen a nyelvtanulás volt az egyik nagy cél, ami sikerült is, hiszen nagyon sok helyi vagy akár más országból származó diákkal ismerkedtem meg, akikkel ugyanúgy, mint a britekkel, angolul beszéltem. Mindemellett természetesen hatalmas kulturális sokk volt számomra egy ennyire tőlünk különböző országgal megismerkedni, ahol még az autók is fordítva járnak az utakon. Még ennyi évvel később is, úgy él a szívemben és az emlékeimben ez a két hét mint egy nagy és hasznos kirándulás. Olyan dolgokra is hatással volt, amikre sosem gondoltam volna, amikor útnak indultam. Például a későbbi otthonom fűtéstechnológiájának kiválasztásában.
Londonban egy bentlakásban töltöttük a két hetet, ahol mondjuk nem töltöttem túl sok időt soha, főleg csak éjszaka voltam otthon, de mindig nagyon komfortosan éreztem magam. Pedig a berendezés semmivel sem volt modernebb, vagy korszerűbb, mint az otthoni kollégiumokban. Mint kiderült, azért volt ez a kellemes érzés, mert mennyezetfűtés volt az épületben. Akkor mondjuk még nem értettem, hogy hogyan lehetséges a mennyezetfűtés, hiszen a meleg levegő felfele száll és akkor nekünk fáznunk kellene, de később mindent is megértettem, mivel annyira bennem maradt ez a komfortérzet, amit sehol máshol nem sikerült megtalálnom, hogy amikor nemrégiben a férjemmel úgy döntöttünk, hogy saját házat építünk, egyből eszembe jutott, hogy erre a fűtésre van szükségem. Tudtam, hogy a férjem csak akkor fog érdeklődni a dolog iránt, ha kellő tudással tálalom a dolgot és nem csak elmondom, hogy milyen vagány érzés volt, mert azzal semmit nem érek el.
Szóval el kezdtem utána nézni. Szerencsére kaptam egy nagyon régi cikket, az adott bentlakás felújításáról és abból sikerült megtudnom a pontos nevét a technológiának, onnantól pedig már magyarul is nagyon jó anyagok voltak elérhetőek, például az Elektromos Fűtés Kft. weboldalán, amelyik céggel végül el is készítettük a saját fűtésünket.
Szóval, a szemfülesebbek a cég nevéből már következtethettek rá, hogy elektromos fűtésről van szó, mégpedig AHT amorf fűtőszálas elektromos fűtésről. Ez az amorf szál egy olyan fém, amit felhevült állapotban annyira gyorsan hűtenek le, hogy nincs ideje megkristályosodni, azaz elérni azokat a tulajdonságokat, amik a szilárd fémekre jellemzőek, de mégis megszilárdul. Ennek köszönhetően teljesen rozsdaálló, nagyon tartós és strapabíró, nem kell félne tőle, ha az ember berakja a mennyezetbe, padló alá vagy a falba, hogy néhány év múlva ki kell onnan szednie, vagy javíttatnia kell. Külső hatásokra természetesen tönkre mehet, például nem szabad szeget ütni bele. Azt hiszem a bentlakásban, ahol laktam, ezért volt mennyezetfűtés. Megpróbálták a legkisebb esélyét is elkerülni, hogy tönkre tegyék a diákok. A fala szabadot szegelni, a padlóval is bármit elművelhettek, de mindenki tudta, hogy a mennyezet az szent és sérthetetlen.
Szóval, mint kiderült, ez a technológia egyaránt elhelyezhető a padlóban, a falban vagy a mennyezetben. Akkor most felvetődik a kérdés, amire már bennem is felmerült a bentlakásban, amikor megtudtam, hogy mennyezetfűtésük van. A meleg levegő nem felfele áramlik? De igen! Ez a fajta fűtés azonban nem a levegőt melegíti és azon keresztül téged, hanem egyből téged, ezt nevezik sugárzó hőnek. Ha nem tudod elképzelni, csak gondolj a Napra és a fényére: a napon mindig melegebb van, mint az árnyékban, mivel felmelegít téged a Nap fénye. (A Nap soha nem melegíti fel a levegőt, a földet szokta felmelegíteni, és az melegíti fel a levegőt.) Tehát a levegő nem melegedik fel, így nem emelkedik fel, és ami még jobb, rossz szigetelés esetén, nem is szökik ki olyan gyorsan és egyszerűen, mint a hagyományos fűtőrendszerek meleg levegője. Ennek a sugárzó melegben köszönhető az a kellemes érzés, amit én anno a bentlakásban mindig éreztem. Ami pedig azt a félelmemet érinti, hogy megég a padló, fal vagy mennyezet, ez az amorf szál nem tud harminc foknál jobban felmelegedni, tehát ez lehetetlen. És mennyire érdekes, hogy még így is milyen jó érzésű meleget biztosít, nem kell félni tőle, mint olyan sok fűtőtesttől, hogy elégeted magad.
Ezzel a tudással már bátran álltam a férjem elé az ötlettel, és nagy meglepetésemre elég pozitívan fogadta. Amúgy is ez volt az egyik nagy dilemmánk, hogy mi legyen a fűtéssel. Neki pedig azért is tetszett a dolog, mert amúgy is napelemeket terveztünk az otthonunk tetejére, tehát ingyen meg tudtuk oldani a fűtést. Ez nagyon nagy dolog. Szóval felvettük a kapcsolatot a már említett céggel, küldtünk nekik tervrajzot az épülő házunkról és megtervezték nekünk a padlófűtést. Igen, jól látjátok, a bentlakáshoz képest a padlófűtést választottuk, először is azért, mert hagyományos faházat építettünk, gerendákkal (tehát nincs vakolat, ami mögé be lehet rakni az amorf szálas fűtőszőnyegeket), másodszor pedig azért, mert nem egy bentlakás vagyunk, ahol félni kell, hogy a fiatalok valami eszeveszett butaságot és szórakozást művelnek és tönkre megy a fűtés. Mondjuk a teljes fűtést nem lehet tönkre tenni, mindig csak az a fűtőszőnyeget, amihez sikerül hozzáérnünk. A tervrajzot is azért volt olyan fontos elküldenünk, hogy előre tudják megtervezni, hogy mennyi és mekkora fűtőszőnyegekre lesz majd szükség a tökéletes meleg eléréséhez, hiszen sem egymásra rakni, sem kivágni nem szabad a szőnyegekből.
Mielőtt leraktuk a padlót, egy megbeszélt napon kijött néhány szakember a cégtől és egy nap alatt be is borították a ház alját a fűtőszőnyegekkel, ráadásul a többi kelléket is beszerelték. Nagyon gyorsan ment, egyáltalán nem éreztem időrablásnak, és azóta is imádom a házunkban a meleget.